Sófogyasztás

A WHO ( Egészségügy Világszervezet) ajánlása alapján felnőtt emberek sófogyasztásának kevesebbnek kellene lennie, mint 5 gramm. Ez a mennyiség nagyjából egy teáskanál mennyiségnek megfelelő. Gyermekek esetén ez az érték még kevesebb.

Káros a sófogyasztás?

A konyhasó nátriumtartalmára szüksége van a szervezetnek. Ha teljesen kiiktatnánk, nem csak az ételeink lennének ízetlenek, hanem a szervezet dehidratálódna és leállna az anyagcserénk. A nélkülözhetetlen ásványi anyag ugyanis szükséges ahhoz, hogy a test megtartsa és hasznosítsa a nedvességet. Sóra van szükség a tápanyagok szállításánál, az idegi impulzusok továbbításánál, valamint az izmok összehúzódásánál, ideértve a szívizmot is.

Magas sófogyasztás negatívumai:

  • Növelheti a magas vérnyomás kockázatát
  • Növelheti a stroke kialakulásának kockázatát
  • Növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát
Hogyan csökkentsd a sófogyasztásodat?

A túlzott sófogyasztásért jellemzően a készételek tehetőek felelőssé, mivel ezek jellemzőn magas sótartalmúak. Ezt bármikor ellenőrizhetd az élelmiszerek címkéjén. Amennyiben az összetevőknél az első helyen a konyhasó szerepel, feltételezhető, hogy az adott élelmiszernek magas sótartalma van.

A napi bevitt sómennyiség túlnyomó része néhány termékben összpontosul:

  • 35% gabona és gabonapehely termékek, mint kenyér, reggeli gabonafélék, ‘reggeli ételek’, pizza (mélyhűtött és friss), spagetti (készen)
  • 26% hús és hústermékek, mint szalonna, sonka, kolbász, felvágott, gyorsétermi csirke (csirkeszárny, csibefalat)
  • 8% tej és tejtermékek, mint sajtok, sajtkrémek

Érdemes kerülni a következő sós ételek túlzott fogyasztását is:

  • popcorn
  • ketchup
  • szójaszósz
  • mustár

Legkönnyebben úgy tudod csökkenti a sóbeviteled, hogy te magad készíted el az ételeidet. 

Melyik sót válaszd?

A só legnagyobb része sóbányákból származik, de tengervízből és egyéb ásványi anyagokban gazdag vizekből is kinyerhető. A különböző só fajták ízben, kinézetben, ásványi anyag és nátrium összetételben is különbözhetnek egymástól. Ilyen só típusok pl.: egyszerű konyhasó, parajdi só, kóser só, tengeri só, Himalája só, stb.

A sóban található ásványi anyagok, szennyeződések a színét és az ízét is meghatározzák. A só mérete minél nagyobb szemű, annál erősebben, intenzívebben sós és annál hosszabban érződik az íze.

A sófélék jóddal dúsítása egy gyakori eljárás a világ számos részén a jódhiány csökkentése miatt, mivel számos egészségügyi kockázatot okozhat, mint pl. pajzsmirigy alulműködés. 

Ásványianyag-tartalom szerint a himalájában van a legtöbb kalcium, kálium és magnézium, ezt követi a tengeri só, majd a konyhai. Vastartalom alapján a konyhai és a tengeri só van az első helyen, nátriumtartalomban pedig a konyhasó vezet.

De mivel 5 gramm mennyiségű só nagyon kevés ásványi anyagot tartalmaz, így nem az ásványianyag-tartalom az elsődleges szempont a vásárlásnál.

A só választásnál fontos szempont legyen, hogy minél kevesebb adalékanyag és csomósodásgátló legyen bennük. A különböző típusok közül válasz azt, ami neked szimpatikusabb.